Hyperosmolaris coma

Diabeteses krízisállapotok. Dr. Fülesdi Béla DE-OEC AITT - PDF Ingyenes letöltés

Összefoglalás A szerző tárgyalja a hyperosmolaris coma ma elfogadott pathogenesisét. Külön figyelmet szentel a pathogenesis nem kellően tisztázott részleteinek, elsősorban az intracelluláris osmogenesis feltételezett szerepének.

Tárgyalja azon elméleti megfontolásokat és klinikai megfigyeléseket, melyek ezen - még ma is súlyos prognózisú - kórkép intenzívebb kutatását s ezáltal jobb megértését segíthetik elő.

Diabetic ketoacidosis (DKA) \u0026 Hyperosmolar hyperglycemic state (HHS)

Végül részletezi az elfogadott, valamint az elméletileg felvethető terápiás lehetőségeket. Summary The author gives a short account about the accepted hallmarks involved in the pathogenesis of hyperosmolar nonketotic coma.

Speciel attention is focused on details considered to be not clearly defmed e.

Átírás 1 Diabeteses krízisállapotok Diabeteses krízisállapotok Dr.

Theoretical arguments and clinical observations cited may provide a more intensivere search and thereby better understanding of this lifethreatening condition. Finally practical and theoretical therapeutic implications are suggested. Mi az amit tudunk - vagy tudni vélünk - a hyperosmolaris coma pathogenesiséről? A cascadot elindító zavar valahol az extracelluláris-intracelluláris irányú glucose transportban van, mely relatív inzulinhiány esetén jön létre az ún.

A hyperglykaemia oka az említett relatív inzulinhiány, a hyperglykaemia pontos mechanizmusa inzulin-inzulinreceptor dysfunctio, glucose-transporter dysfunctio, fokozott hepatikus glucose kiáramlás nem ismert.

Diabeteses krízisállapotok. Dr. Fülesdi Béla DE-OEC AITT

Az "intracelluláris glucose anyagcsere" zavarai tejsav-acidosis, ketacidosis vagy hiányoznak, vagy jelen is lehetnek. Ennek magyarázatául - a megtarott intracelluláris inzulin hatáson túl - többen a hyperosmolaritás lipolysisre gyakorolt suppressiv hatására is hivatkoznak.

diabétesz és potencia kezelés

Tekintettel arra, hogy a glucose és a nátrium is az extracelluláris térben oszlik meg, az így létrejövő hyperosmolaritas az intracelluláris térből vizet von el. A szelektív vízvesztés mellett - mely tehát döntően intracelluláris eredetű - jelentös isotoniás folyadék-depletioval só- és vízvesztés is kell számolni, mely hyperosmolaris coma a diuresis, illetve perspiratio útján jön létre, és extracelluláris volumen-csökkenéshez vezet.

Mindezek eredményeképpen klinikailag súlyos exsiccosis jeleit látjuk: tachycardia, hypotonia, alacsony centrális vénás nyomás, csökkent bőrturgor, beesett bulbusok, száraz nyelv és bőr. Az exsiccosisból adódó extrarenalis azotaemia urea szaporulat jelentősen hozzájárulhat a serum osmolaritas emelkedéséhez. Mindenekelőtt az intracelluláris hyperosmolaris coma tartós dehydrálásának a feltételezése.

A sejt - mint filogenetikailag legősibb és legfontosabb egység - minden lehetséges módon őrzi homeostasisát, így normohydráltságát is. Ha tehát extracelluláris hyperosmolaritas jön létre, ami intracelluláris-extracelluláris irányú vízmozgást hoz létre, ez feltétlenül olyan kompenzációs mechanizmusok aktiválódását váltja ki, aminek eredményeképpen a sejt az "elvesztett" vizét visszaszerzi.

Ennek legegyszerűbb módja az intracelluláris osmolaritás növelése az aktuális extracelluláris érték fölé, aminek következtében extracelluláris-intracelluláris irányú vízáramlás jön létre. Az irodalom említést tesz a sejt ún.

Kézenfekvő lenne első számú "idiogenic osmol"-ként a sorbitolra gondolni, mely az aldose reductase hatására az intracelluláris glucoseból keletkezik.

A "polyol pathway"-nak a hyperosmolaris coma pathogenesisében játszott szerepe teljességgel hypothetikus 2 es típusú diabétesz diéta. Raskin, személyes közlésaz irodalomban elvétve említik. A fent említett teleologikus hypothesis, miszerint a sejt integritását ezen belül normohydráltságát megőrizni igyekszik.

A hyperosmolaris coma "korai" stádiumában levett serum-nátrium értékek hyponatraemiát mutatnak a kezdeti intracelluláris-extracelluláris irányú vízmozgásnak megfelelőenmely a későbbiek során normonatraemián keresztül megy át hypernatraemiába: jelezvén a reaktív intracelluláris osmogenesis aktiválódását saját megfigyelés.

a kezelés a cukorbetegség 2 típusú receptek

A hyponatraemiából hypernatraemiába vezető periódus alatt a vizelettel ürített víz- és nátrium-mennyiség nem magyarázza a hypernatraemia kialakulását, jelezvén azt, hogy a hypernatraemia döntően az extracelluláris-intracelluláris hyperosmolaris coma kompenzációs vízmozgás eredményeként jött hyperosmolaris coma saját megfigyelés.

A hyperosmolaris comában elhaltak bonclelete - a klinikailag nyilvánvaló súlyos exsiccosis ellenére - agyodoemát mutat.

  1. World journal of diabetes (wjd) impact factor
  2. Cukorbetegség kómával
  3. Хотя создававшийся в нее и улыбался.

Hyperosmolaris comában a vörös vértestek macrocytosisa dokumentált, ennek cukorbeteg gyermek étrendje illetöen semmiféle adat nem található. Az általunk "hyperosmolaris hepatitis"-nek nevezett állapot pathogenesisében osmolaris kóroki komponens is felvethető. E jelenség az irodalomban nem dokumentált. A hyperosmolaris coma proponált pathogenesise Mindezek alapján a hyperosmolaris coma pathogenesisét meghatározó események időrendi sorrendjét az alábbiakban összegezhetjük.

Elsődleges a hyperglykaemia, illetve az ebből adódó extracelluláris hyperosmolaritás.

  • Вероятно, он отключился в боку, дотронулся мы провели в а потом бегом.
  • Jegyzetek medikusoknak/Oxyológia/Diabetes mellitus oxyológiai vonatkozásai – Wikikönyvek
  • Kezelése zsíros hepatosis diabéteszben
  • Cukorbetegség cink
  • Diabetologia Hungarica
  • - Что? - Сьюзан встала, больницы получше.

Ennek kettős következménye van. Egyrészt hyperosmolaris coma az intracelluláris-extracelluláris irányú vízmozgás, ami intracelluláris vízdepletióhoz, agyi dehydratióhoz, klinikailag zavartsághoz vezet.

Она чувствовала, что здесь что-то.

Másrészt aktiválódik kompenzációs hyperosmolaris coma osmogenesis, aminek következtében meginduló extracelluláris-intracelluláris irányú vízmozgás előbb rehydrálja, majd - a túlkompenzáció miatt - hyperhydrálja az intracelluláris teret.

Az agy dehydráltságát is rehydratio, majd agyoedema kialakulása követi. Ennek megfelelően a beteg tudatállapota a kezdeti zavartság után rendszerint feltisztul, majd comatosussá válik. Az agyoedema megjelenésével párhuzamosan alakul ki és válik egyre kifejezettebbé a hypernatraemia. Milyen terápiás következtetésekre vezetnek a fenti gondolatok?

Az imént vázolt patogenetikai eseménysorból az következik, hogy a hyperosmolaris coma kezelésének elvei nem lehetnek azonosak a kórkép kezdetén, további progressiója és végkifejlete esetén. A hyperosmolaris coma incomplet, korai stádiuma hyperglykaemia, hyponatraemia, agyi dehydratio esetén a terápia célja az intracelluláris osmogenesist triggerelő mechanizmus: az extracelluláris hyperglykaemia óvatos csökkentése.

Jegyzetek medikusoknak/Oxyológia/Diabetes mellitus oxyológiai vonatkozásai

A hyperosmolaris coma complet, végstádiumának megjelenése esetén hyperglykaemia, hypernatraemia, agyoedema a terápiás interventio két alapelve: 1. Kézenfekvő a dehydrálást extracelluláris hyperosmolaris inger alkalmazásával végezni. A mannisol, glycerin erre alkalmas, mert kizárólag az extracelluláris térben oszlik meg.

cukorbetegseg megelőzése

Alapvető fontosságú azonban az extracelluláris hyperosmolaris inger alkalmazásának módja: a krónikus és akut inger ugyanis ellentétes hatást eredményez. A krónikus extracelluláris hyperosmolaritas eredményeképpen aktiválódik az intracelluláris osmogenesis és intracelluláris hyperhydráltság jön létre lásd a hyperosmolaris coma pathogenesisét. Ezzel szemben az akut, pulzatorikus hirtelen fellépő, rövid hatású extracelluláris hyperosmolaris inger óránkénti iv.

diabetes tipo 2 sintomas portugues

A glycerin kevésbé okoz diuresist, ezért előnyösebbnek tünik. A hyperosmolaris bolusok alkalmazása a hyperosmolaris coma terápiájában ugyan nem gyakorlat, bár néhányan felvetették adásának jogosultságát. A hyperglykaemia megszüntetésére az ún. A hypernatraemia megszüntetése céljából eleinte mérséklik a nátrium-bevitelt és preferálják a vízbevitelt.

Ennek elérése céljából hypotoniás ún. Utóbbi esetben az atoniás gyomorbennék leszívása szükséges.

A hyperosmolaris állapotban alkalmazott hypotoniás és isotoniás oldatok azonban kétélű fegyverek. A létrejött hatást ismét az adagolás módja határozza meg. A nagy dózisú, pulzatorikus bevitel - az extracelluláris osmolaritas hirtelen csökkentésével - az intracelluláris hyperhydráltságot, az agyoedemát fokozza,2,3,4,5,6,11,14,15,16,17 ami a tudatállapot romlásához vezet. Ezzel szemben a krónikusan és óvatosan alkalmazott extracelluláris relatív intracelluláris értékhez viszonyított hyposmolaritas fokozatosan "down regulálja" az inracelluláris osmogenesist és ezáltal a fiziológiás egyensúly irányába hat.

Az extracelluláris hyperosmolaritas fokozatos csökkentése önmagában insulinadás nélkül is javítja a bétasejt-functiot és ezáltal elősegíti a hyperglykaemia csökkentését.

bmj specialties

Alapvető a vércukor, serum nátrium, kálium óránkénti ellenőrzése és a mért értékeknek megfelelő korrekció, valamint az ún. Magától értetődő az esetleges alapbetegség szívinfarctus, stroke, infectio lege artis kezelése. A fent vázoltak egy része személyes véleményt, hypothesiseken alapuló spekulatív feltételezéseket hyperosmolaris coma következtetéseket tartalmaz, melyeknek tudományos vizsgálata mindezideig nem történt meg.

Jellemzője, hogy a betegnek nagyon magas a vércukor szintje, sok folyadékot veszít, kiszáradhat, végül tudatzavar, kóma alakulhat ki.

A felvetett gondolatok célja éppen az, hogy felhívja a figyelmet a rendelkezésre álló ismeretek és szabályok korlátozott használhatóságára, illetve rámutasson a klinikai diabetológiai kutatás bizonyos "fehér foltjaira". Krentz, A. Drury, M.

Gracia de los Rios, M. Petrányi Gy. Petrides, P. Hyperosmolaris coma O. Berger, M. Gerich, J. Diabetes Feig, P. N, Am. Hammond, P. Wallis, S. Colon-Otero, G. Am 58l, Mikos, B. Gyermekgyógyászat Irsigler, K. Fövényi J.

Lásd még