Az idő férfi felesége halála után egyre inkább megválogatja barátait, ismerőseit; úgy tűnik senkit sem enged magához közel. Felnőtt lánya is eltávolodik tőle, mégis amikor az idős férfi meglátogatja nagyon megörülnek egymásnak, később az idős férfit holtan találják kedvenc foteljában...
Kategória: Családi
Írások92
Szavak103.5K
Hozzászólások16
Olvasási idő8 óra, 38 perc
Az írót meglátogatja családos unokaöccse, aki elviszi kislányait is az íróházaspárhoz. Az író gyerekes dac, kívülállás jogán távol marad a megismerkedéstől, és visszavonul szobájába...
A történet felnőtt szerelője E/1. - ben meséli el, miként jutott hozzá egy eredeti robot akciófigurához, felelevenítve a gyerekes nosztalgiát.
Egy kisfiú szuperhőst jelmezt kér kíváncsiságba, és imádnivaló nagymamája hosszas unszólásra megvarrja neki a kívánt öltözéket, amiben ténylegesen hősnek érezheti magát.
Ködös, párás volt a hajnal és a kora reggel. A szőke nő egykedvűen végezte a teendőit, nagyokat belekortyolva a kávéjába. Az égbolt csak nem akart kitisztulni. A napot a sötét fellegek alaposan eltakarták. Néha egy-egy esőcsepp hullt alá.
Az eredeti "Hanyas vagy" Szilágyi György (1928-2010) író, költő, humorista, színházigazgató, egyetemi tanár (fantasztikus arc volt, nézzetek utána) emblematikus írása. Sokan átírták (a legismertebb Nagy Bandó András, 47-es). Azért ez is egy perces... Tisztelet Örkény Istvánnak!
Egy Alma nevű lány Amerikába költözik, ugyanis nagyon csúnyán összeveszik a szüleivel. Egy reggel levelet kap az unokatestvérétől, hogy megörökölt egy kastélyt és a hozzátartozó vagyont. A levél tartalmában az is áll, hogy a húga árvaházba került. A lány repülőre száll, majd látomása lesz.
Történet egy lusta gazdáról és kutyájáról. Az a bestia olyan méretekkel rendelkezik, mint egy dinoszaurusz. Húzkodom, vontatom, tuszkolom, mindhiába, alig haladunk. Könyörgök neki, hogy használja arra való lábait, de nem hajlandó. Vérig van sértve ugyanis.
Esteledett. A hó talán még sosem esett annyira, mint azon az estén. Szinte hóvihar volt odakinn. Kati elkészítette a karácsonyi vacsorát, és szépen megterített. Isteni illatok árasztották el a házat. Az asztalhoz ülve Emília nem győzött csodájára járni a sok finomságnak.
Olyanról mesélt, ami szívből született, kitalált mese volt. Nem kellett azt olvasni, jött anyai ösztönből. Közben simogatta pici lányát, akire áldásként tekintett.
Lotti már nem csak a pihe-puha takarótól olvadt el, hanem attól a szeretettől is, amit a mese közben érzett.
Természetesen megtoldotta egy „Úr Angyalával” és két énekkel is. Hááát bevallom őszintén, azóta sem szeretem ezt az imádságot. Ma felvettem Nagyanyám kötényét, és bekapcsoltam a Dankó Rádiót.
