Hatalmasat sóhajtok. Az angyalszárnyak. Idegeim kezdik felmondani a szolgálatot, folyamatos vesszőfutás az idővel, és a teendőkkel. Elfelejtettem, de semmi vész, leakasztom a sajátomat, amit benn tartok a szekrényben, megfelelő alkalmakra tartogatva. A glóriát pedig levesszük…

Volt egyszer egy kislány… egy naiv, egy makulátlan… egy tiszta szívű… egy ártatlan, jóhiszemű… …volt egyszer valaki, aki elhitette vele, hogy szereti… hogy komolyan, de valóban… hogy örökké tart… …volt egy szerelem, egy bizalom…

Kell a kikapcsolódás, a feltöltődés. Virágzik a turizmus, kinyílt a világ. Minden elérhető, nincs már túl sok akadály. Na jó, esetleg anyagi vonzata lehet meghatározó, vagy persze, szabadidő is kelletik hozzá. Meg némely esetben jó…

De ez a példány aranyos volt, kis szív alakú szárnya, apró termete, és ahogy csak úgy lapult ott a falon nem tette ellenszenvessé. Boldizsár oldalra fordított fejjel szemlélte. –Mit akarsz itt ? Mi a francra…

Nellike felállt, lesimította nővérruháját, feltette a szemüvegét és kitipegett a betegek közé. Újabb 12 órára munkába állt, maga sem tudta már hányadik éve. Réges-rég túl a negyvenen.

Együtt öregedtek meg, egyszerre voltak fiatalok, szépek üdék és frissek. Kacérok, és fessek. Aztán egyszerre, egy időben múlt el a hamvasság, kerekedett meg a csípő, nőtt meg a pocak, ráncosodott meg a bőr, őszült meg…

Megismertek, lebuktam. Ma valahogy feltűnően sokan szólítanak meg, érthetetlen. Odapillantok, ki ez az újabb bátor vállalkozó. Uramisten, jól látok ? Gábor az! Gimnáziumi nagy szerelmem, ezer éve nem láttam, sőt, nem is hallottam felőle, nincs…

Eleredt az eső, a jéghideg vízcseppek szúrósan csapkodták David arcát. Esőkabátba bújt, fejére húzta a kapucnit, de a viharos erejű szél tépte szaggatta marcangolta. David jobbnak látta, ha fedezékbe vonul, a hatalmas dörrenések, a zuhogó…

George szuszogott, fújtatott, mint egy gőzmozdony, de egészen másképpen mint pár perccel korábban amikor az ablaknál álmatagon szunnyadozott. Most a fizikai fáradtságtól, és hirtelen megterheléstől lihegett, szíve kalimpált, de erős, szabályos ritmusban, tüdeje tiszta volt,…

Stella nevet, én is vigyorgok, megadom a módját. Karácsonyi hangulat a habos babos, szirupos. Stella kér egy cappuccinot, ő bírja a koffeint. Az érkező kávéra a profi kávékészítő két csillagot formáz, lenyűgöző. Ő talán a…