Az írás arra mutat rá, hogy egy egyszerű, hétköznapi történetet hányféleképpen látják az emberek. Alapkép: pénztárnál fizet egy nő, lassan mozog. Mögötte a vevők rászólnak. Miért viselkedik így a nő? Jogosan szidják a mögötte állók?…

Csókolt, mint egykor, amikor fiatalok voltuk, vágyakozók, reménnyel teli ifjú szerelmesek. Csókolta a számat, nyakamat, úgy, ahogy csak ő tudott kényeztetni. Éreztem a pici harapásokat, a már-már fájdalmas csókokat a vállamon, karomon, testével a földre…