Sztenkovszky Éva felnőtt, harmincas, modern nő, aki annak ellenére, hogy sikeres állást, karriert tudhat maga mellett rádöbben, hogy még nagyon sok minden hiányzik az életéből, és olyan párkapcsolatokat igyekszik kialakítani önmaga körül, aminek van értéke, és értéke. Határozott, talpraesett véleményét karakán, temperamentummal érvényesíti.
Kategória: Életkép
Életkép
Írások40
Szavak39.9K
Hozzászólások9
Olvasási idő3 óra, 20 perc
megtörtént eset..
mostanság a hajnal
Márta kedvenc vízpartján ülve tapasztalja meg a természet csodáit. A naplemente aranysugara, a víz hűvös simogatása és a szél lágy dallama egy új világot teremt számára. E négy elem—víz, szél, Föld és tűz—harmóniájában találja meg a belső békét, elengedve a világ gondjait. A természet ereje segít neki felfedezni az élet mélyebb értelmét, és rájön, hogy a valódi boldogság a csendes pillanatokban rejlik.
Sütemény, és narancsillat járta át a házat. Amikor kész lett fogott egy nagy fanyelű kést, amit mindig használt, ha pitét kellet felvágni. Vágott három nagy kockát, és egy kistányérra tette. A maradék port a porcukorba kevertem, amivel alaposan megszórtam a süteményt.
Egy megfelelési kényszerrel küzdő fiatal lány meglátogatja a nagymamáját, akinek mindig lapul a zsebében valami bölcsesség vagy vicces anekdota. Mindent megtesz azért, hogy jobb kedvre derítse unokáját, ezért elmesél neki egy kedves kis történetet, amely a hibák elfogadásáról szól.
André nem szereti a búskomorságot, ezért mindent elkövet, hogy mosolyt varázsoljon egy szomorú női arcra! Mikor ez sikerül, úgy érzi, hogy azt a napot már érdemes volt megélnie! Tekintetük találkozott és látta, amint az nő arcán szétterül a mosoly, olyan gyönyörű volt, szinte átfénylett az ablakon!
Alpár egy futárszolgálatnál dolgozik. Rendkívül művelt, udvarias férfi, akit főként a nyugdíjaskorú emberek becsülnek sokra. Mégis úgy érzi nem igazán teljes az élete. Találkozik régi barátjával, akivel azonnal beszélgetni kezdenek, és Alpár rájön arra, hogy nem minden az, amit eddig a valóságnak elképzelt.
Pál és jóbarátja Andris kiutaznak munkát vállalni külföldre, hiszen idehaza nem boldogulnak. Odakint aztán úgy tűnik megcsinálják a szerencséjüket, miközben szűkebben vett környezetükben is változások zajlank le.
Két ember áll az út a szélén, az elveszett Amerikáról álmodozva, már abban az Amerikában élnek, amiből kiveszett a hit, nincsenek illúziók, teljes a reményvesztettség. Te Szelek lovagja, utazd be a körülöttünk lévő szép világot, kiáltsd a mindenségbe a dalokat, találd meg hozzá a társaidat! Akkor valami elpattant bennem, könnyeim végigzáporoztak arcomon.
