Weboldalunk sütiket használ a működéshez, valamint – az Ön választása alapján – statisztikai, funkcionális és marketing célokra. A nem szükséges sütiket csak az Ön hozzájárulása után használjuk.
Süti-beállítások
Weboldalunk sütiket használ a működéshez, valamint – az Ön választása alapján – statisztikai, funkcionális és marketing célokra. A nem szükséges sütiket csak az Ön hozzájárulása után használjuk.
Egykeként, szegény családban nőttem fel. A család az túlzás, mert édesanyám betegen, egyedül próbálta előteremteni mindazt, ami a túléléshez kellett.
Nem voltak nyaralások, drága játékok. Amíg pici voltam, lefoglalt az egy szem babám és anyám által varrt ruhái. Nőttem, a baba már kevés volt, a könyvtár meg ingyen. Ha azt mondtam unatkozom, mindig kaptam a kezembe egy könyvet, ezzel a szöveggel: „Ép, egészséges ember nem unatkozik!”
Nagylány lettem, álmodoztam. Elképzeltem azt, amit mások meséltek. Külön világom lett. Azt akartam, valós legyen, amit elképzelek. Így elkezdtem leírni álmaim. Minden írásomban van egy álom, egy beteljesületlen szerelem. Ott van, egy pici én.
A történet egy valódi találkozóra közlekedés során született. Tizennégy éve nem utaztam vonaton. Közben felnőttek a gyerekek, meghalt apám, anyám szociális otthonban, kifizettük az eurós hitelt, és a válogatott immár harmadjára is kijutott a foci EB-re.
A tükörrel sokan hadilábon állunk, vagyis inkább amit mutat. Ebben a kis novellában az olvasható, hogyan is lettünk barátok. Tini korában ugyanis az ember lánya/fia próbál megfelelni az elvárásoknak, szűkebben a baráti társaság számára, még szűkebben az aktuális "nagy ő" számára. Erre mit mutat ez a fránya tükör?
Ez az írásom inkább esszé, mint novella. Egy kis elmélkedés, visszaemlékezés az őszi lombhullás bűvöletében. A végén pedig néhány jó tanács, amelyeket hosszú évtizedek tapasztalatai mondatnak velem.
Mindig próbálkoztam írással, bár nem sok bíztatást kaptam. A magány, a testvér nélküli gyerekkorban, a könyvek világába menekültem. Néhány éve kisebbik fiam bíztatására, megmutattam magam itt-ott. Pozitív visszajelzéseket kapva, felbátorodva, írom első könyvem. Addig kihasználva az internet adta lehetőségeket, ahol tudom, megmutatom próbálkozásaimat.
Szólj hozzá, mondd el te is a vélményed