Valentin-nap, szerelem, igazszerelem, törődés, egy szál vörös rózsa
Ez a történet bármelyikünk csatája lehet.
Az élet utáni élet nem tanít és nem ígér. Csak leveszi rólunk a félelmet, amit élve hordtunk. Nem a haláltól rettegtünk, hanem attól, hogy kimondjuk, akik vagyunk. A csend nem elvesz: hanem megengedi, hogy azok legyünk akik vagyunk.
A Kálnoky-kúriában a csend beszél, a szalvéták és poharak között rejtőzik a halál. Egy ártatlannak tűnő mozdulat végzetessé válik, miközben a falak emlékeznek minden titokra, és a szolgáló lány árnyékban végzi el a végső tisztítást
Minthiosz az eltűnt nagybátyja után nyomoz, azonban folyamatosan falakba ütközik. Ahogy egyre mélyebbre ás, egy olyan politikai összeesküvés sűrűjébe kerül, amely az egész népét visszasodorhatja a háború poklába.
Egy tökéletes világban "másnak" lenni maga a halálos ítélet.
Bábel a Rend fővárosa, az angyali malach nép otthona. A tökéletesség és a tisztaság szimbólumai, akik énekelve beszélnek. Minden malachot összeköt egy Közös Tudat, amit ők Úrnak hívnak.
Az Úr ad nekik tanácsot, ha elbizonytalanodnak. Ő vezeti őket, ha eltévelyednek.
Azonban születik egy malach, aki nem hallja az Úr hangját. Talán emiatt énekel hamisan?
Olyan eredendő bűn ez, ami csakis egy büntetést vonhat maga után: Halált.
Dis, a Káosz gyermekeinek fővárosa. A bolygó magjáig nyúló mélységes katlan, melyet élő húsból és csontból építettek.
A daeva nép uralkodója, a Zsarnok, minden nap ezer gyermeknek ad életet Dis legmélyebb pontján. De csak egy maradhat életben a nap végére!
Vajon a történet hőse elég rátermett lesz a győzelemhez? Vajon képes lesz feláldozni a gyermeki ártatlanságát a túlélés érdekében? Vagy örökre elnémul, mielőtt még hallatni tudná a valódi hangját?
Képes vagy egy brutálisan kegyetlen, húsbamaró történet elolvasására?
A szeptemberi délutánon érkezett macska nem volt egészen az, aminek látszott. Ahogy az éjszakák múltak, a ház falai figyelni kezdtek, a dorombolás tanult, és ami bent maradt, már nem állat volt. Hanem valami más.
Egy térképekről eltűnt völgy kastélyába jogi ügyben érkezik Miklós Veres. Az iratok, egy napló és a lezárt nyugati szárny feltárják az igazságot: a falak emlékeznek, az idő körbe zárul, és aki tanúvá válik, többé nem hagyhatja el a házat.
Andor atya teste eltűnt, de neve ott maradt a kövekben. A templom harangja többé nem szólt, mégis minden éjjel hallani vélték. A falu népe nem tudta: nem a pap bukott el, hanem a kapu maradt nyitva.
Egy köztiszteletben álló pap kettős életet él: nappal a hit szószólója, éjjel a bűn néma résztvevője. Amikor egy nő hangja összeköti a gyóntatószéket és a bordély félhomályát, a szerepek felcserélődnek, és a lelepleződés nem botrányban, hanem szégyenben teljesedik be.
