Dis, a Káosz gyermekeinek fővárosa. A bolygó magjáig nyúló mélységes katlan, melyet élő húsból és csontból építettek.
A daeva nép uralkodója, a Zsarnok, minden nap ezer gyermeknek ad életet Dis legmélyebb pontján. De csak egy maradhat életben a nap végére!
Vajon a történet hőse elég rátermett lesz a győzelemhez? Vajon képes lesz feláldozni a gyermeki ártatlanságát a túlélés érdekében? Vagy örökre elnémul, mielőtt még hallatni tudná a valódi hangját?
Képes vagy egy brutálisan kegyetlen, húsbamaró történet elolvasására?
A szeptemberi délutánon érkezett macska nem volt egészen az, aminek látszott. Ahogy az éjszakák múltak, a ház falai figyelni kezdtek, a dorombolás tanult, és ami bent maradt, már nem állat volt. Hanem valami más.
Egy térképekről eltűnt völgy kastélyába jogi ügyben érkezik Miklós Veres. Az iratok, egy napló és a lezárt nyugati szárny feltárják az igazságot: a falak emlékeznek, az idő körbe zárul, és aki tanúvá válik, többé nem hagyhatja el a házat.
Andor atya teste eltűnt, de neve ott maradt a kövekben. A templom harangja többé nem szólt, mégis minden éjjel hallani vélték. A falu népe nem tudta: nem a pap bukott el, hanem a kapu maradt nyitva.
Egy köztiszteletben álló pap kettős életet él: nappal a hit szószólója, éjjel a bűn néma résztvevője. Amikor egy nő hangja összeköti a gyóntatószéket és a bordély félhomályát, a szerepek felcserélődnek, és a lelepleződés nem botrányban, hanem szégyenben teljesedik be.
Ez a novella a kísértésről, a bukásról és a bűnhődésről szól. Nem ment fel, nem menteget. A bűn súlya alatt roppan meg egy ember, aki szentnek hitte magát .
Egy halál utáni tudat meséjén keresztül a novella az el nem mondott szavak, a bűntudat és az elengedés lélektani következményeit vizsgálja. Az élők és holtak láthatatlan kötelékein át mutatja meg: a továbblépés csak akkor lehetséges, ha mindkét oldal elenged. Csendes, lírai hangon. Lélektani fókuszban.
Egy pénzisten által uralt világban, ahol az ember értéke számokra redukálódik, a rendszer látszólag örökké működik. Amikor azonban a pénz eltűnik, lehull a lepel hatalomról, erkölcsről és szabadságról. Sötét, gondolati novella a jelen döntéseiről és az elmaradt jövőről
„Levegőt!” egy pszichiátriai osztály falai között játszódó novella a kötődés, a birtoklás és az önazonosság torzulásáról. Egy férfi belső szétesését követi végig, a Road zenekar „Túlzó kámforillat” című dala és Szabó Lőrinc „Semmiért egészen” című verse által inspirálva, ahol a szabadság illúziója lassan diagnózissá válik.
Egy nő meghal, majd újjászületik az éjszakában. Vámpírrá válása nem hatalom, hanem ítélet: a bűnösök vére emlékeket hordoz, igazságot tár fel. Amikor azonban téved, ráébred, hogy nincs kivétel. A legsötétebb törvény egyszer őt is eléri











