Ezek a párbeszédek bemutatják az ügyintézői kommunikáció egyirányúságát egy extrém (mondhatni, sci-fi) helyzetben.

Egy naiv, felkészületlen újságírónő faggatja Nemere Istvánt. Teljesen figyelmen kívül hagyja a könyveit, amiket lehet, hogy nem is ismer, nem olvasott. Leragad a mennyiségnél, az álnevek használatánál és az eszperantó nyelvnél.