Weboldalunk sütiket használ a működéshez, valamint – az Ön választása alapján – statisztikai, funkcionális és marketing célokra. A nem szükséges sütiket csak az Ön hozzájárulása után használjuk.
Süti-beállítások
Weboldalunk sütiket használ a működéshez, valamint – az Ön választása alapján – statisztikai, funkcionális és marketing célokra. A nem szükséges sütiket csak az Ön hozzájárulása után használjuk.
Hajnalodott. Az első nagy testű madarak kezdtek tollászkodni, egy toll libbent elénk, alig mozdult, csak némán lebegett a víz felszínén.
Pirkadat volt, alig érezhető különbség, a hajnal és reggel első pillanatai között. Könnyű pára borított mindent, szinte remegett a felszín, még hűvösen áradt a tó illata…
Ültünk és átszellemülten gyönyörködtünk egy tollban, gondolatokat festve magunkban a hajnali köd lassan omladozó foltjaira. Olyanokat, melyekben az a kis pihe jelképezte a szellemiséget, azt a könnyedséget – amivel gondolataink szállnak.
A madár testéről pár pillanattal ezelőtt, lassan leereszkedő fehér pille, alig érintkezve a feszültségekkel teli felszínhez, tovalebbenve már egy nádszálba kapaszkodik. Mint amikor magunk is azt a lehetőséget megragadjuk, de hiába. Aztán egyre feljebb, ismét a szél szárnyain, fel az égbe… vakító messzeség kékjén egy piciny fehér pont.
Nagyra törő gondolatok jelképe, égiekkel kacérkodó magányos vándor. Egyedül nem tud repülni, társak kellenek, hogy egy szárny részeként a magasba emelkedhessen és szárnyaljon, mint a gondolat, szabadon és tisztán.
„Levegőt!” egy pszichiátriai osztály falai között játszódó novella a kötődés, a birtoklás és az önazonosság torzulásáról. Egy férfi belső szétesését követi végig, a Road zenekar „Túlzó kámforillat” című dala és Szabó Lőrinc „Semmiért egészen” című verse által inspirálva, ahol a szabadság illúziója lassan diagnózissá válik.
Nagylány lettem, álmodoztam. Elképzeltem azt, amit mások meséltek. Külön világom lett. Azt akartam, valós legyen, amit elképzelek. Így elkezdtem leírni álmaim. Minden írásomban van egy álom, egy beteljesületlen szerelem. Ott van, egy pici én.
Egy nő, aki nem érzi magát komfortosan az életben macskájával egy sétára indul, csak nem a szokásos útra térnek le. A történetben Mary megtanulja, hogy nem szabad semmi áron magát túlhajszolnia, hanem a természet és a világ csodáira többet kell koncentrálnia. Ahhoz, hogy lelkileg kiegyensúlyozottak legyünk, saját magunkra is oda kell figyelnünk. Mary életét egy fiatal fiú változtatta meg, csak egyetlenegy mondattal.
Szólj hozzá, mondd el te is a vélményed